Mit csinál a könyvtervező?
Egy mondatban talán úgy fogalmazhatnánk meg, hogy a könyvtervező azon dolgozik,
hogy a könyv betöltse a neki szánt funkciót, miközben minden eleme harmonikusan illeszkedik egymáshoz.
Ebben a cikkben a könyvbelső megtervezésének és elkészítésének egyes mozzanatait
veszem számba.
A munka talán legfontosabb része a tipográfiai tervezés, vagyis annak a megtervezése, hogy milyen formában jelenjen meg a könyv belső tartalma.
„Túl sok könyvet láttam már nagyszerű borítóval és borzasztóan megtervezett belső tartalommal. Olyan ez, mit amikor kibontasz egy szépen csomagolt ételt, ami belül lehangoló látványt nyújt. Talán így is tápláló, csak közben elment az étvágyad.”
Erik Spiekermann, a világ egyik legelismertebb könyvtervezője
A tervezés fázisának jó néhány eleme van, úgymint a könyv formátumának és szedéstükrének meghatározása, a főszöveg betűtípusának és sorközének meghatározása, a címbetűk kiválasztása, a megfelelő bekezdésstílusok kialakítása, a használatot elősegítő élőfejek és a díszítőelemek kiválasztás stb.
A munka ezen szakaszában számos végiggondolni való akad. Kiknek szól a könyv? Milyen olvasási szokások jellemzik a célközönséget? Mi a mű témája, műfaja? Krimi? Klasszikus kalandregény? stb., stb.
A terv elkészítése után következik a kézirat szövegének befolyatása és megformázása. A befolyatott kéziratot ilyenkor elejétől a végéig átnézzük, és a terveknek megfelelően alkalmazzuk rá a megfelelő bekezdéseket, iniciálékat, felsorolásokat stb.
Ekkor történhet meg a vizuális elemek, – fotók, grafikák, előre elkészített táblázatok stb. – elhelyezése is. Itt szintén olvasási élmény optimalizálására kell törekedni, szem előtt tartva a szövegrészek és a képi anyagok kapcsolatát és az oldalpáron alkalmazott elemek harmonizálását.
Ebben a fázisban kapunk tisztább képet könyvünk terjedelméről is. Előfordulhat, hogy
a gazdaságos előállítás érdekében ilyenkor módosítanunk kell az eredeti elképzeléseken, pl. változtathatunk a betűméreten, a szövegtükör méretén, hogy közelítsünk az
optimális terjedelemhez.
Gyakori, hogy a szövegben egyes karakterek nem megfelelően jelennek meg. Ennek lehet az az oka, hogy a választott betűtípusban az adott karakter nem található meg, de az is előfordul, hogy a szerző nem a megfelelő karaktert használta a kéziratban. A helytelen karakterek kiszűrése és javítása hosszadalmas, figyelmet igénylő munka. A szöveget teljes terjedelmében át kell, hogy vizsgáljuk.
A törzsszöveggel folytatott munka utolsó lépése a tördelés. A tördelés tulajdonképpen
a tervezés során kialakított bejkezdésstílusok beállításaival kezdődik. A ma használt számítógépes programok lehetővé teszik, hogy a tördelési szabályoknak megfelelő beállításokat alkalmazzunk, sőt arra is képes, hogy a szabályok között priorizáljon.
Ez nagy segítséget jelent a könyv tördelésében, mert lerövidíti a munkát, ezzel együtt
olyan hibákat generál, amelyek felülvizsgálatához és javításához ma még elengedhetetlen a hozzáértő ember közreműködése.
A tördelés folyamata hosszadalmas, figyelmet és alaposságot követelő feladat, amit
nem elég egyszer elvégezni. Mivel tördelés közben a szöveg „mozog”, – vagyis egyes
szavak átkerülnek az előző vagy a következő sorba, mondatok egyik oldalról a másikra – elengedhetetlen, hogy 3-4 alkalommal is átnézzük a teljes szöveget.